Új Széchenyi Terv - Stratégia

Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 14-én elinduló Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt álló kihívásokra, és hosszú távon fenntartható növekedést biztosít. 

A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja.

Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt. Az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a Kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslat a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében került megvitatásra. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe.
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.


Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő:

• Egészségipar
  Az egészségipar magában foglalja a gyógyító-megelőző és rehabilitációs szolgáltatásokat, a kiszolgáló- és háttérágazatokat, az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását. Ez az ágazat az egyik legígéretesebb lehetőség a kitörési pontok között.
  
  
• Zöld gazdaság
  A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis (nem megújuló) energiahordozókra épülő felhasználási struktúra által kiváltott problémákat – ellátásbiztonság, növekvő árak stb. – hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával.
  
  
• Otthonteremtés
  Az utóbbi években a lakásügy hiányzott a kormányzat fókuszterületei közül, nem volt országos lakásprogram, távlati lakáspolitikai célkitűzés, jövőkép. Ez nem megoldásokhoz, hanem problémákhoz, változó sikerű, jórészt utólagos intézkedésekhez vezetett. A válságkezelés során a lakásépítési ágazat érdemi forrásokat nem kapott, a folyó évet érintő lakástámogatások 2009-ben huszadára csökkentek.
  
  
• Vállalkozásfejlesztés
  Az utóbbi években a lakásügy hiányzott a kormányzat fókuszterületei közül, nem volt országos lakásprogram, távlati lakáspolitikai célkitűzés, jövőkép. Ez nem megoldásokhoz, hanem problémákhoz, változó sikerű, jórészt utólagos intézkedésekhez vezetett. Mi kell ahhoz, hogy a magyar kisvállalkozók sikeresek legyenek? Hogyan teremthetnek több százezer új munkahelyet? Lesz-e kicsiből induló magyar világcég? Eddig az állam és a kormányzat nem adta meg, ami járna a kisvállalkozásoknak. Újra kell tervezni és kezdeni.
  
  
• Tudomány-innováció
  A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. Társadalmi funkciója szerint az életminőség javulásának a biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent. Egy ország tudomány-, technológiai- és innovációs politikája egyrészt önálló, jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazott stratégiai program, másrészt pedig alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció, amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét. Az évtized közepére az adottságainkra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innováció-politika végrehajtása, új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export további mintegy 1,5–2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat.
  
  
• Foglalkoztatás
  Az új magyar kormány legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése. A magasabb foglalkoztatás megvalósításának elengedhetetlen feltétele új munkahelyek létrehozása, ami nem megy egyik napról a másikra. A változáshoz a sok szempontból hibás korábbi gazdaságpolitika és foglalkoztatáspolitika átalakítására van szükség. Egyszerre több területen kell nagymértékű, átfogó változtatásokat eszközölni, szükség szerint megváltoztatva a gazdaság, a társadalom szereplőinek elvárásait, viselkedését.
  
  
• Közlekedésfejlesztés
  A közlekedés a gazdaság és a társadalom szerves kiszolgáló hátterét alkotja. Hasznai közé tartozik általában az elérhetőség biztosítása, a területi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása, a személyek, áruk és szolgáltatások mobilitásának lehetővé tétele, gazdaság- és térségfejlesztő multiplikátor hatása, valamint közvetlenül is hozzájárul a GDP-hez. Ugyanakkor számos – nem, vagy csak részben ellentételezett – költséget is ró a társadalomra, amelyek közösségi szinten jelentkeznek. Alapvető cél a közlekedésből származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett.